Az EY idei EHS érettségi tanulmánya rávilágít arra a paradox helyzetre, amely sok vállalkozásnál jelenleg fennáll: bár a környezeti, munkaegészségügyi és -biztonsági (EHS) kérdések fontosságát a felsővezetők túlnyomó többsége elismeri, az ezekbe történő beruházásokat nem építik be hosszú távú üzleti stratégiájukba. Ez komoly kockázatot jelent — és egyben jelentős lehetőséget is a versenyelőny szerzésére.
A 2025-ös felmérés szerint a világ több mint 500 EHS-szakember és felsővezető válaszai alapján a cégek 78%-a tervezi növelni az EHS-beruházásokat a következő három évben – ugyanakkor a stratégiába történő integráció még gyakran elmarad.
Ez a tendencia óriási implikációkat hordoz — nemcsak a megfelelés szempontjából, hanem az üzleti értékteremtés, rugalmasság és fenntartható növekedés tekintetében is.
Miért stratégiai kérdés az EHS? (Nem csak compliance!)
A modern vállalatok környezetében az EHS már nem csupán jogi megfelelésről vagy risk managementről szól. A piaci és befektetői elvárások egyre inkább arra irányulnak, hogy a vállalatok proaktívan kezeljék a munkavállalók biztonságát, egészségét és a környezeti hatásokat, miközben ezek az eszközök hozzájárulnak a vállalat hosszú távú rugalmasságához és reputációjához.
Az EHS-be történő beruházás növeli:
- üzemeltetési hatékonyságot,
- működési rugalmasságot váratlan események esetén,
- külső érintettek — ügyfelek, befektetők, partnerek — bizalmát,
- valamint
- a vállalat piaci és márkaértékét.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az EHS nem csupán „költség”, hanem stratégiai befektetés, amely komoly üzleti értéket teremt — különösen a volatilisebb, szabályozási és fenntarthatósági nyomás alá került környezetben.
Stratégiai integráció – miért marad el a gyakorlatban?
A Piac&Profit által idézett tanulmány rámutat: a vállalatvezetők tisztában vannak az EHS fontosságával, mégsem helyezik központi stratégiai szerepbe azt.
Ennek legfőbb oka, hogy:
- az EHS gyakorlatilag gyakran „operatív” vagy „compliance” feladatnak van tekintve,
- a vállalati stratégiában nem jelenik meg integrált üzleti célként,
- a kulcsfontosságú mutatók mérése és adatvezérelt elemzése nem éri el az elvárt szintet (EMEIA-régióban a vállalatok mindössze ~40%-a alkalmaz kvantitatív EHS-mérésket).
Ez azzal jár, hogy az EHS-be fektetett erőforrások nem kapcsolódnak egyértelműen a stratégiai célokhoz, így potenciális értékük részben kiaknázatlan marad.
A digitális és adatvezérelt EHS – hol maradnak a versenyelőnyök?
A vizsgálat szerint a vállalatok háromnegyede tervezi növelni az EHS-hez kapcsolódó digitális rendszerekbe és technológiákba történő beruházásokat a következő években, és jelentős részük már AI-t is alkalmaz az EHS-folyamatokban.
Ez két dolgot jelent üzleti szempontból:
- Technológiai előny: ahol a digitális EHS eszközök hatékonyan gyűjtik, analizálják és vizualizálják az adatokat, ott a döntéshozatal gyorsabb és precízebb lesz — így a kockázatok előre jelzése és kezelése jóval proaktívabb.
- Adatalapú stratégia: ahol az EHS-adatok integrálódnak az üzleti KPI-kbe (pl. rugalmasság, működési hatékonyság, reputáció), ott az EHS nem csak működési kérdés, hanem kereskedelmi és stratégiai eszköz.
Vagyis a digitalizáció és az AI nem pusztán technológiai trend — üzletileg is mérhető megtérülést hozó befektetés lehet.
Az EHS mint versenyelőny – mit mutatnak a nemzetközi trendek?
A közelmúltbeli EY Global EHS Maturity Study világosan rámutat: azok a szervezetek, amelyek stratégiailag építik be az EHS-t az üzleti modellbe, jobb teljesítményt érnek el — nemcsak kockázatkezelésben, hanem kereskedelmi és működési eredményességben is.
A tanulmány szerint például:
- az EHS-t stratégiailag kezelt vállalatok nagyobb eséllyel értenek el működési hatékonyságjavulást,
- csökkentik a váratlan működési zavarok hatását,
- és erősebb stakeholder-bizalomra tesznek szert — ami közvetlenül befolyásolja az ügyfél- és befektetői lojalitást.
Magyar vállalatvezetők számára ez azt jelenti, hogy az EHS több mint kötelező gyakorlat: olyan üzleti platform, amely segíthet abban, hogy a cég ellenállóbbá, hatékonyabbá és hosszú távon fenntarthatóbbá váljon.
Mit jelent mindez a gyakorlatban egy vállalat számára?
Az AKG Consulting Group tapasztalata alapján az alábbiak kulcsfontosságú lépések jelentik a stratégiai előny megszerzésének pilléreit:
1. EHS stratégia = üzleti stratégia
Az EHS-t nem különálló funkciónak kell tekinteni, hanem üzleti célokkal összekapcsolt enabler-ként.
2. Adatalapú EHS-mérés beépítése
A kulcsfontosságú EHS-mutatók mérése és elemzése nem csak risk-management-eszköz, hanem vezetői döntéstámogatás.
3. Digitalizáció és AI integráció
A mesterséges intelligencia és a digitális platformok használata nem trend, hanem versenyelőny-forrás — gyorsabb reagálást, pontosabb előrejelzést és jobb kockázatkezelést biztosít.
4. Vezetői elköteleződés erősítése
Az EHS-hez kapcsolódó célok és KPI-k beépítése a felsővezetői célok közé növeli a stratégiai fókuszt és allokációt.
Összegzés – a kiaknázatlan lehetőség
Az EY tanulmánya által feltárt adatok egyértelművé teszik, hogy az EHS nem egy opcionális compliance-terület, hanem stratégiai potenciált hordozó üzleti eszköz.
A vállalatok többsége ugyan felismeri az EHS fontosságát — de még nem építette be azt széleskörű, hosszú távú növekedési és versenystratégiába. Ez a hiányosság ma kifejezetten kiaknázatlan versenyelőnyt jelent azok számára, akik gyorsabban reagálnak.
Aki tehát adataira, digitalizált folyamatokra, stratégiai EHS-integrációra és erős vezetői elköteleződésre épít, az nemcsak a kockázatait csökkenti — hanem üzleti értéket és fenntartható növekedést is épít a vállalatában.
Források
- „Kiaknázatlan lehetőségek állnak a vállalatok előtt”, Piac&Profit, 2025. november 22. Piac&Profit
- EY Global EHS Maturity Study, EY, 2025. EY